Mátyás-templom és gótikus szobrok az év utolsó napján

     Amikor az ember lánya csodás napsütötte reggelre ébred, főleg, ha az a tél derekán történik, erős késztetést érez arra, hogy kimozduljon otthonról. Így tettem én is tavaly, az év utolsó napján, és meglátogattam a Mátyás-templomot és a Magyar Nemzeti Galériát, annak is egy általam titkos szekciónak nevezett részét.

     A Szentháromság tér turistáktól nyüzsgő forgatagában először csak messziről ismerkedtem az épülettel, a színes majolika cserepekkel, a csőrében gyűrűt tartó holló alakjával, majd szememet ernyőzve feltekintettem a neogótikus torony csúcsára. Már akkor biztos voltam benne: nincs az a panoráma, aminek a kedvéért én oda felmásznék.

     A főhomlokzat rózsaablaka alatt, a kaputimpanon reliefjén ott trónol Mária, ölében a kis Jézussal, térdeplő angyalokkal körbe véve. Ez az ábrázolás kis hazánk sajátossága, ugyanis a magyar koronázási ékszerekkel, köztük a Szent Koronával feldíszítve láthatjuk Máriát, a mi védelmező Nagyboldogasszonyunkat, akiről a templom eredetileg a nevét kapta.
    A templom déli oldala visszatükröződik a Hilton üvegablakain. A két épület kontrasztja olyan érzéssel tölt el, mintha az évszázadok eltérő stílusai hirtelen összeérnének. Kint is számtalan részlet ragadja magával a tekintetet, lépteimet mégis a Mária kapu felé veszem. Üveg mögött megtekinthető ami az eredeti domborműből megmaradt: alul az imádkozó apostolok között a haldokló Mária térdel, kinek lelkét csecsemő formájában Krisztus a mennyekbe viszi. A bal oldali alakok felett ott van a halottas ágy is, mintha csak most kelt volna ki belőle, hogy imádkozhasson. A rekonstruált változat alatt gótikus mérművek között a trumeaun-n egy Madonna szobor áll a távolba révedve.

    A templomba belépve olyan gazdag ornamentális és népi díszítés fogad, ami azonnal magával ragad. Nem is beszélve a freskókról és az üvegablakokról, melyek szintén olyan jeles művészeink munkái, mint Székely Bertalan, Lotz Károly és Schulek Frigyes. A falakon a meleg, vöröses-narancsos árnyalatok uralkodnak, míg az ablakok hidegebb, kékesebb színben lettek megalkotva. Bárhova nézek mindenhol újabb és újabb felfedezni való vár: angyalokkal díszített keresztelőkút, Isten-Báránya az üvegablakon, két könyvre mutató figura egy 13. századi oszlopfőn, Mária és Krisztus életéből vett jelenetek, köztük Mária megkoronázása ami a Rózsafüzér imádság egyik eleme. Mondatszalagokat tartó angyalok, a mennyezeten a négy evangélista, Szent László királyunk, Ferenc József térdelő alakja Mária előtt, szentek, apostolok, próféták, tekergőző sárkányok és még folytathatnám a sort a végtelenségig.

    A hat oldalkápolna újabb művészi kivitelű alkotásokat tár elém: egy Fekete Madonna-szobrot mely felett két angyal Mária házát repíti Názáretből Loretóba, amiről az első kápolna a nevét is kapta, egy golgota ábrázolás a Szent Kereszt-Kápolnában, Szent Imre életéből vett jelenetek Zichy Mihály oltárképein a Szent Imre-Kápolnában, míg Szent László hermájának a másolata és Lotz Károlya freskója a Szent László-Kápolnában. A III. Bélának szentelt kápolnában nyugszanak a király és felesége, Chatillon Anna csontjai, egy az egész alakjukat megőrző márvány sírdombormű alatt. A szarkofággal szemben egy szentháromság ábrázolás, melynek típusát „kegyelem trónja” néven ismerjük. A trónon ülő Isten kezében tartja keresztre feszített fiát, felettük pedig a szentlélek galambja lebeg. A Szent-István-, másnéven Gara-Kápolnában magyar szenteket láthatunk az üvegablakokon, köztük Szent Erzsébetet, Szent Margitot, Szent Gellértet és Szent Imrét.

    A padsorok közé kilépve végre megcsodálhatom a szentélyt, mely önmagában egy gótikus templomot mintáz. Felül Mária mennybevitelének jelenete, alakját sugárkoszorú fogja körül, feje felett pedig 2000 óta szintén a magyar Szent Korona. Alul pedig életének két fontos jelenetét láthatjuk: Mária bemutatása a templomban és a Szentlélek eljövetele Pünkösdkor. Bizonyos szögből látható, hogy Mária mögött Krisztus tűnik fel az üvegablakon, mintha letekintene megdicsőült anyjára. Az imádkozók megzavarását elkerülendő a szembemiséző oltár előtt már le van zárva a szentély, viszont a karzatról közelebbről is megtekinthetők az alakok részletei. Itt található egy kisebb kiállítás is a fontosabb tárgyakból, amit a templom őriz, például a 15. század végén készült Mátyás-Graduale, mely Mátyás király könyvtárának egyik különlegessége volt. Természetesen az itt elhelyezett kötet egy másolat, mégis ízelítőt kaphatunk a csodás iniciálékból.

    A shopban változatos ajándéktárgyak közül válogathatunk, valamint egy elég részletes és gazdagon illusztrált könyvet is vehetünk magáról a templomról, amit szerintem érdemes beszerezni, legalábbis én nem bántam meg.

    Kilépve a fénybe elindultam a Galéria felé, hogy megkeressem azt a már említett titkos szekciót, ami szerintem annyira eldugott helyen van, hogy turista biztos nem téved oda. Ez számomra nem feltétlenül baj, mert legalább nyugodtan lehet nézelődni. Amíg átsétáltam azon gondolkodtam milyen messze van még az igazi tavasz és milyen csalóka, hogy most ilyen erősen süt a nap.  
    

    Megérkezve az általam „első rejteklépcsőnek” nevezett úton haladtam tovább a múzeum eme titkos zugába: a reneszánsz kőtöredékekhez és a gótikus faszobrokhoz. Persze most mondhatnátok, hogy a shop felől milyen egyszerűen odatalálni, de a marcona teremőrök látványa elbizonytalanítja az embert. Mivel szívemhez közel állnak az itt látható Madonnák, nekem megéri, hogy kalandozó őseimre szégyent nem hozván bolyongjak az épületben mire odatalálok. Sok időt töltök ezekben a termekben, újból meg-meg állva, csodálva a lágyan omló ruharedőket, melyek még őrzik a festés nyomait, szúrágta valójukban is gyönyörűen. Kihagyhatatlan a két Madonna Toporcról, a Szlatvini Madonna, a Podolinból származó Alexandriai Nagy Katalin szobor, a Zarándok és a Mária halála szobrok és persze a Fonó Mária kép, melynek megröntgenezésekor kiderült, hogy eredetileg várandós hasán ott szerepelt a benne növekvő kis Jézus alakja is. Na és persze a „második rejteklépcső” mely ennek a teremsornak a legvégén a padlóba rejtve található, természetesen lezárva, de jó lehetőséget adva a találgatásra és elmélkedésre a hazaúton.