Posts

Showing posts from July, 2022

Gyerkőcökkel múzeumba menni?

Image
           Az a típus vagyok, aki ha meglát egy gyerekcsoportot vagy egy babakocsit toló anyukát egy kiállításon rögtön menekülőre fogja, hiszen "ekkora hangzavarban úgyse tudok alaposan megnézni semmit". Sosem értettem a szülőket, miért nem hagyják a gyereket a nagyinál, hiszen olyan kicsi még nem is élvezi igazán, jobb neki a játszótéren. Az edukációs látogatásokat elfogadtam, hiszen minket is vittek annó, és hát ezt nem lehet elég korán elkezdeni. Jó nagy ellentmondás feszül a két érvem közt az egyszer biztos! Nos, változik a világ és kénytelen vagyok vele változni én is.              Egy évvel ezelőtt keresztanyja lettem egy nagyon cuki, nagyon hangos és megállíthatatlan csöppségnek így elkezdtem figyelni a gyerekkel érkezőket a kiállításokon. Valamint a baba-mama szobákat és azt mennyire tágas a tér elférne-e itt valaki babakocsival. Hiszen az nem lehet, hogy az édesanyjával közös múzeumlátogatásainknak végleg be...

Táncosnő az asztalon - avagy egy szecessziós stílű lámpa esete

Image
           Nyár elején látogatást tettem a Ráth György villában, ami újra teljesen pompájában tündököl. Legutoljára gimnazista koromban jártam arra, amikor még ázsiai műtárgyak voltak kiállítva, de emlékszem már akkor magával ragadott a hely varázsa. A szecesszió kedvelőinek igazi zarándokhelyévé kellene vállnia az épületnek, hiszen a benne őrzött tárgyak mondhatni esszenciáját adják ennek a stílusnak.               Az elején jöjjön egy kis gyorstalpaló magáról a stílusról, ami nem csak értelmezésében és korszakhatárainak kijelölésében tér el a különböző országokban, hanem elnevezésében is: Németországban Jugendstil, Franciaországban art nouveau vagy style metro (ami a metrolejárók ornamentális vasdíszítésére utal), az olaszoknál stile floreale, míg az angoloknál modern style. Bár sok az eltérés mégis egyetemes stílusként virágzik a századelőn, hiszen mind a képző- és iparművészetben, mind pedig az építészetben és szo...

Kulturális kalandozás Bécsben

Image
      Úgy alakult, hogy mostani kiruccanásom Bécsbe volt az első, de nem az utolsó látogatásom. Szomszádunkban ugyanis igazi kulturális ínyencségek vártak, amik előreláthatólag hosszú távon szolgálnak majd újdonságokkal számomra.         Régóta nem voltam külföldön, ezért eléggé izgultam mikor leszálltunk a vonatról a kevesebb mint három órás út után. Elsőként a Karlsplatz felé vettük az irányt, ahol már a park túlsó feléről előtűnt a Karlskirche kupolája. A barokk épület homlokzatához két oszlop csatlakozik amik megidézik Traianus-oszlopát a rajtuk körbe tekeredő relief szalaggal, de akár a Jeruzsálemi templom előtt álló két oszlopot is felfedezhetjük benne, melyeket Jachinnak és Boásznak neveztek. Sajnos a korai időpont miatt belülről nem tudtuk megnézni, de ami késik nem múlik, talán következőre lesz rá lehetőség.         Tettünk egy tizperces kitérőt, hogy megnézhessük a Majolika-házat, melyet Otto Wagner tervezett sze...

Vasarely háromszor

Image
            Jelen írásom apropója a nemrég megjelent Vasarely regényes évszázada című könyv, amit a művész unokája, Pierre Vasarely és Philippe Dana újságíró, műsorvezető szőtt egységessé. A közelmúltban látogatást tettem a budapesti Vasarely Múzeumban is, ami év elején nyitotta meg újra kapuit a közönség előtt, egy hosszabb felújítási szakaszt követően. Az óbudai Zichy-kastély ad otthont (a pécsi kiállítóhely mellett) a művész alkotásainak. Látogatásom egy különösen meleg napra sikerült időzítenem, amikor is a gyilkos páratartalom odabent sem csökkent, de ez csekély akadálynak minősült, a látottak mindent felülmúltak. Igényes válogatást láthatunk ugyanis a falak között, amik végigvezetnek a művész korszakain egészen fiatal korától kezdődően. Így van ezzel a fent említett könyv is.          Keretet ad a történetnek a Luxembourg Rádió-Televízió (RTL) 2017-es költözése, aminek homlokzatáról egyúttal eltávolították Vasarely Oerve...